A Titanic katasztrófája

2002-ben az EvezőLAPát harmadik évfolyamának első számában jelent meg a következő cikk a Ttitanic katasztrófájának 90. évfordulójára. Iskolánk minden évben látogatást tesz Dr. Lengyel Árpád sírjánál, aki a Carpathia nevű hajónak volt a hajóorvosa, amely hajó a katasztrófa helyszínére érkezve hétszáz ember életét mentette meg. De hogy is történhetett meg ez a tragédia? 

kép:By Victor Habbick, published on 04 March 2012

Stock Image - image ID: 10075262

FreeDigitalPhotos.net

Hajó a mélyben

Morgan Robertson angol író a tengerről álmodott. Amikor reggel felébredt, úgy döntött, hogy ír egy hatalmas gőzhajóról. Titánnak fogják nevezni, egy ködös áprilisi éjszakán az Atlanti-óceánon jéghegynek ütközik és süllyed. Legtöbb utasa és személyzetének nagy része odavész, mert a tökéletesen biztonságosnak vélt hajón kevés a mentőcsónak. A könyv 1893-ban jelent meg…

A Titanic katasztrófája

A White Star Line angol hajózási társaság 1912-ben óriási gőzhajót építtetett. Titanicnak (titáni, hatalmas) nevezték el. Ebben a korban a legmodernebb hajónak számított. A tervező, Thomas Andrews szilárdan hitte, hogy alkotása elsüllyeszthetetlen. Sokan egyetértettek vele… A Titanicot kettős fenékkel építették, így 16 vízmentes rekeszre volt osztható. 11 emeletes volt, azaz 11 fedélzetre oszlott. Összteljesítménye 55 ezer lóerő. A hajó 270 méter hosszú volt – éppúgy, mint a regénybéli mása, „elődje”, a Titán.

            A világ akkori legnagyobb hajója 1912. április 12-én futott ki Southampton kikötőjéből és New York felé indult 1316 utassal és 891 fős személyzetével a fedélzetén. A Titanic a Kék Szalag elnyerésére pályázott, ezért gondosan ügyeltek arra, hogy a hajón minden kifogástalan legyen. Mentőcsónak is volt elég – a korabeli szabályoknak megfelelően a hajó tonnatartalma szerint. 2207 embernek viszont nem jutott hely bennük – csupán feleannyinak…

            1912. április 14-én már alig pár ezer kilométer választotta el a pompás gőzöst a végcéljától, New Yorktól. Elérkezett az este, luxuslakosztály utasai vacsorához ültek. Kitűnő volt a hangulat, a zenekar vidáman játszott, néhányan táncoltak, mások a kártyaasztalt tüntették ki figyelmükkel. Csupán a másodosztályú kabin egy utasa, Eva Stevenson nyugtalankodott. Előző éjjel rosszat álmodott: jéghegyeket látott és köztük a Titanicot, amint süllyedni kezd… A rádiófülke tömve volt utasokkal, sokan táviratot kívántak küldeni rokonaiknak: „hamarosan érkezem”! A két rádiós, John Philips és Harold Bride ki sem látszott a munkából. Ráadásul számos hajó rádiójelzése is zavarta őket: azt közölték, hogy a Titanic útirányában jéghegyet láttak. A rádiósok azonban nem értek rá felvinni a kapitánynak a táviratokat… Edward Smith kapitány a másodtiszttől hallotta, hogy a rádiószobában valami jéghegyről beszélnek. A kapitány nyugtalan lett, de Sir Bruce Ismay, a White Star Line elnöke – aki velük utazott a hajón – állandóan a hajó sebességének növelését követelte. Ne törődjön holmi jégdarabokkal, hiszen bármi is történjen, ez a hajó nem süllyedhet el.

Fleet matróz az árbockosárban teljesített figyelőszolgálatot. Az volt a feladata, hogy ha jéghegyet lát, azonnal kongassa meg az árboc harangját. Fleet erőlködve meresztette szemét a sötét éjszakában, ugyanis a mindennel felszerelt luxushajón az őrszemnek nem jutott távcső! A pislákoló csillagok halvány fényében egyszer csak hatalmas fehér körvonalat pillantott meg. Azonnal jelzett – mégis későn. A Titanic teljes erővel és sebességgel belerohant egy negyven méter magas jéghegybe. A hajó kilencven méter hosszú léket kapott az oldalán, ömlött bele a víz. A hajó egyik részén kitört a pánik, máshol viszont fel sem figyeltek a katasztrófára, a zenekar tovább játszott.

            Smith kapitány az összeütközés után 26 perccel adta ki a parancsot: „Mentőcsónakokat leereszteni! Először a nők és a gyerekek szálljanak be!” Hatalmas tülekedés támadt, az emberek küzdöttek, hogy a csónakokba szállhassanak. (A rossz nyelvek szerint a White Star Line elnöke ruhát vett fel, így jutott be az egyik mentőcsónakba…) Majd’ másfélezer ember lelte halálát a hullámokban, köztük Edward Smith kapitány és Thomas Andrews, a Titanic tervezője is. Hétszázan menekültek meg, többségüket a Carpathia nevű hajó vette fel a fedélzetére, amelynek a hajóorvosa magyar ember: Lengyel Árpád volt.

            A tragédiáról sok könyvet írtak. Négy film is készült a túlélők elbeszélése nyomán. Sokan tervezték, hogy felkutatják az óceán fenekén pihenő Titanicot. A hetvenes években a magyar Katona István jegyzéket állított össze az elsüllyedt értékekről. A víz alá került – többek között – kilencvenmilló dollár értékű gyémánt, huszonhatezer ezüst evő-és tálalóeszköz meg a milliomosok legalább húszmillió dollárt érő kincseit őrző páncélszekrények.