Híres kalózok
Bartholomew Roberts
Roberts valószínűleg minden idők egyik legeredményesebb kalóza volt. Vadászterülete az észak amerikai gyarmatoktól a Karib-tengeren át, egészen az afrikai partokig terjedt - zsákmánya pedig 400-nál több hajó volt, mindössze harminc hónap alatt.
Egy rabszolgahajó első tisztjeként szolgált, mikor is hajóját elfoglalta Howell Davis, és annak bandája. Davis egy összetűzésben bekövetkezett halála után Roberts vette át a parancsnokságot, és rövid időn belül kalózként szerzett hírnevet magának. Keresztnevét John-ról Bartholomew-ra változtatta, és cselekedeteinek köszönhetően rövidesen csak "Fekete Bart"- ként emlegették.Korai zsákmányai közt számos portugál hajó szerepelt - egy konvoj egykori részei. Newfounland közelében közel 170 szállítmányt rabolt ki. Zsákmányát eladta, és megvásárolt egy francia hajót, melyet Royal Fortune-ra keresztelt.
1720 nyarán a Karib-tengeren 15 francia, brit és holland hajót fosztott ki, vagy rabolt el. Ez év őszén már az Antillákon folytatott hadjáratot minden zsákmánynak tekinthető hajó ellen - és legalább száz vitorlást kerített hatalmába. Köztük egy 52 ágyús fregattot, melyen a martinique-i kormányzó utazott. Az elfogott legénységet kegyetlenül megkínozta, és kivégezte - a kormányzót pedig saját hajójának vitorlarúdjára akasztotta fel. A zsákmányolt hajók egy részét - köztük a fregattot is - Royal Fortune-nak keresztelte, és kalózhajóvá nevezte ki.
1721-ben Afrika nyugati partvidékének mentén rabszolgahajókat fogott el - melyek közül egyet - a rakományt sem kímélve - felgyújtott, mivel a hajó kapitánya nem volt hajlandó váltságdíjat fizetni neki.
1722 februárjában egy brit fregatt, a Swallow elfogta Roberts egyik kísérőhajóját - miközben a rajta tartózkodó kalózok épp előző napi sikereiket ünnepelték. Pár nappal később a Swallow beérte Roberts hajóját, és miközben az megpróbált a fregatt mellett elsiklani a nyílt tenger felé - sortüzet zúdított az idáig páratlanul sikeres kalóz hajójára. A kartácstűz rögtön a csata elején kioltotta Roberts életét, akinek testét legénysége a tengerbe vetette- nehogy azt később trófeaként mutogassák. A tűzharc még három órán át tartott, míg végül az életben maradt haramiák megadták magukat.
A Swallow kapitánya - Challoner Ogle - még két kalózhajót kerített kézre - tetemes értékű zsákmányolt arannyal a fedélzeten. A korszak legnagyobb kalózperének végén 54 embert akasztottak fel, 37-et ítéltek kényszermunkára - 70 afrikai származású rablót pedig eladtak rabszolgának.
Roberts talán a legsikeresebb, és legérdekesebb alakja a kalózok történetének. Hozzáértése, és elhivatottsága miatt nagy tisztelet övezte emberei körében. Sikerei miatt egyedülálló hírnévre tett szert, melyet egyetlen tengeri rablónak sem sikerült túlszárnyalnia.
Edward England
árnak, ha 1717-ben nem esik egy kalóz - Christopher Winter fogságába.
A Bahamákon, New Providence szigetén vált kalózzá, mikor is csatlakozott Winter bandájához, és nevét Englandra változtatta - nehogy valaki ráismerjen előző életéből. Winter keze alatt matrózkodott egy ideig, majd 1718 nyarán saját legénységet toborzott, és egy zsákmányolt hajóval nekivágott és átszelte az Atlanti Óceánt. Sikeres rajtaütéseket hajtott végre a nyugat-afrikai partoknál, az Azori és a Zöld-foki szigetek között. Egyik zsákmánya - a Pearl nevű jókora vitorlás - lett új zászlóshajója. Afrikától nyugatra - a mai Guinea közelében - még több tucat hajót zsákmányolt, köztük a Victoryt. Ezt a hajót legénysége egyik tagjának - John Taylornak adta.
Megkerülve a Jóreménység fokát rávetették magukat az Indiából Európába tartó megrakott szállítmányokra. Egy ideig időztek Madagaszkárnál - megjavították hajóikat, és a bennszülött asszonyokkal múlatták az időt. Majd England és Tylor együtt indultak India északnyugati partjai felé, ahol England ismét lecserélte hajóját a 34 ágyús keresztvitorlázatú Francy-re.
A Johanna sziget - mely akkoriban közkedvelt találkozó helye volt a kalózoknak - érintésével fordultak ismét Madagaszkár felé. A kikötés előtt nem sokkal - 1720. augusztus 27-én - azonban felfigyeltek három hajóra. A Kelet-indiai Társaság két hajója, és egy holland vitorlás kecsegtető zsákmánynak látszott. Az egyik angol hajó - a Cassandra - elterelő manőverekkel időt nyert, míg a másik két hajónak sikerült elmenekülnie. Őket Taylor vette üldözőbe, míg England kalózhajója ágyúcsatát vívott a James Macrae nevű skót kapitány által vezényelt Cassandrával. Órákig tartó pusztító csatát vívtak, melyben több mint 90 kalóz veszett o
da. De végül a kisebb tűzerejű, szitává lyuggatott Cassandrát kapitánya a fövenynek kormányozta, és Macrae életben maradt legénységével együtt elrejtőzött a szárazföldön- tekintélyes rakományt hagyva a kalózok martalékául. Bár a skót kapitány, és emberei elrejtőztek - élelem és víz nélkül nem bírták sokáig. Tíz nappal később vállalták a kockázatot, és megadták magukat a bosszúszomjas kalózoknak. Taylor és England hosszasan veszekedett az angolok sorsán, de végül az utóbbi szándékának megfelelően szabadon engedték a skót kapitányt embereivel együtt.
A bosszúszomjas Taylor azonban addig uszította a legénységet, míg azok leváltották Englandet, és három hűséges társával együtt az Indiai-óceán egy kis szigetén partra tették. Bár végül mind a négyen eljutottak Madagaszkárra, England kalóz pályafutása véget ért. Nincstelenként, a betevő falatért koldult - és a kalóz, akit könyörületessége buktatott meg, nem sokkal később nyomorban halt meg.
Edward Teach (Blackbeard)
A legismertebb kalózok sorában előkelő helyet foglal el Feketeszakáll. A tengeri martalócok kapitányai közül, az ő nevét ismerjük leginkább. Hírnevét nem
annyira te
vékenységének sikerei, vagy kegyetlensége alapozták meg - inkább ijesztő megjelenése és halálakor kapott nagy nyilvánosság tette őt minden idők talán leghíresebb tengeri rablójává.
Kalóz pályafutása egy Jamaica környékén portyázó angol privatérhajó (háború idején állami engedéllyel fosztogathatták az ellenséges hajókat - zsákmányukból pedig adót fizettek az uralkodójuknak) legénységének tagjaként kezdődött.
1717. végére parancsnok vált belőle. Elfogott egy francia rabszolgahajót, melyet Queen Anne`s Revenge (Anna Királynő Bosszúja) névre keresztelt - negyven ágyút telepített rá, és számos rajtaütéssel szerzett hírnevet magának.
1718. januárjától a portyáin szerzett zsákmányt az Észak-Carolina partjainál fekvő Ocrocake szigeti búvóhelyéhez közel eső Bath Town városka piacán értékesítette. Tavass
zal a Mexikó-i öbölben fosztogatott, ahol zsákmányul ejtette többek között a Revenge nevű hajót. Ennek tulajdonosa egy másik kalóz, Stede Bonnet volt.
Ugyanezen év májusában nagy felfordulást okozott a dél-carolinai Charlton kikötőben. Blokád alá vette a várost, majd lecövekelt a a öböl bejáratánál. Zsákmányai közt szerepelt nyolc hajó; és számos helyi előkelőség - akiket csak váltságdíj fejében engedett szabadon. Bár egy zátony miatt elvesztette a Queen Anne`s Revenge-t, nagy zsákmányra tett szer; és Ocracoke-ra visszatérve megvesztegetéssel elérte, hogy ne indítsanak ellene eljárást - annál is inkább- mivel vett magának egy házat Bath Town-ban.
A helyiek rossz szemmel nézték a törvényen felül álló gazfickókat, akik szemmel láthatóan Carolina államban akartak letelepedni. A nagy nyomásnak engedve végül Alexander Sporstwood virginiai kormányzó elfogató parancsot adott ki Teach ellen. Két hajót indítottak útnak, fedélzetén a hadiflotta válogatott legénységével.
A megbízott Maynard tengerésztiszt hajóival november 22-én hajnalban ért Ocracoke közelébe. Teach az Adventure nevű hajóján tartózkodott, viszonylag kevés emberével a fedélzeten - ezért menekülőre fogta a dolgot. Egy félreeső csatornán keresztül hajózott el, ahol az üldöző hajók zátonyra futottak. A dagály azonban kiszabadította az elakadt szlupokat (kis méretű, gyors vitorlás; kedvelt a kalózok- és üldözőik körében is) amik folytatták a hajszát. Teach kartácstűzzel próbálta feltartóztatni őket - a szlup legénységének több tagját meg is ölte - köztük egy tisztet.
A válaszként elsütött ágyúk megrongálták Teach hajójának orrvitorláját, ezért a kalózok a szárazföldre menekültek. Az üldözők elrejtőztek, és váratlanul csaptak le a szlup - hoz közeledő Teach-re és embereire. A véres közelharcban először Maynard ejtett könnyebb sebet Teach-en, de végül az egyik haditengerész kardcsapása oltotta ki a híres Feketeszakáll életét. Az összecsapásban a kalózok nagy része odaveszett, a többiek pedig rabként várták ki akasztásuk napját. Maynard a Williamsburgbe visszatérő hajójának orrárbocára tűzte Teach levágott, szakállas fejét.
A cikket összeállította: Balogh Vivien 10/A
Forrás: www.jollyroger.5mp.hu
képek: 1. By Ismeretlen (Open Clip Art Library) [see page for license],
via Wikimedia Commons
2. By Engraved by Benjamin Cole[2] (1695–1766) [Public domain or Public domain],
via Wikimedia Commons
3. By unknown, see below (reproduction of old lithography) [Public domain],
via Wikimedia Commons
4. See page for author [Public domain],
via Wikimedia Commons